Azt hiszem egyszer mindannyian átélünk egy érzést..egy varázslatot...
.De nem mindannyian vállaljuk.Engem elgondolkodtatott mi lehet nagyobb vétség megtenni vagy elmenni mellette...melyik a fájdalmasabb?

2016. szeptember 7., szerda

Imám neked...



Imám - NEKED Szeretlek...csak szeretlek. A mennyben és a földön is, legyen szent a Te neved. Mint mindennapi kenyerünket úgy add magad nekem. Most és máskor is. Jöjjön el az Én országom, hol szerethetlek téged! Mert hiába szeretsz mást és õ is akar téged! Legyen meg az akaratom itt lenn a földön. Én szeretlek akkor is ha már nincs miért, ha már nem kell senki kölcsön. Ha már tudják, és tudhatják mások is Én belehalok, .. tudom.. de mégis de még akkor is, szeretni kell lemondva!! Szeretni kell várva. Összekulcsolt testek izzadt nyomorával. Pedig jó lenne úgy , ahogy szeretnéd még!! Jó lenne úgy ahogy szeretném Én! Ne eresszük szerelmünk idõ elõtt sírba! Ne álljunk a gödör szélén tehetetlen sírva!! Pedig megfogok halni s Te nem értettél semmit, Megfogok halni mert nem tudtam adni. Nem tudtam adni,csak ennyit, Nem tudtam mondani amit kellett volna. Csak akartam élni, neked játszani,,, játszani nem félni! Játszani neked a reggelt, a nap elsõ sugarával, A reggelivel melyet ágyba hozod annak kit kedvesednek játszol. Ahogy a földön , úgy a mennyben is. Te szeretsz mást! Én szeretlek téged! hogy engem fogsz szeretni sohasem igérted. Te nekem vagy de ugyanúgy másnak! Krisztusnak jó vagyok! De bolondnak gyáva!! Messze vagy de legyek bárhol is.... szeretlek..csak szeretlek akkor is .. még akkor is szeress vigyázva! ne szeress bántva... Szeress mert a látszatnak könny lesz egyszer az ára!! Borzas szerelmünket ki fésüli újra ? Hogyan jutunk a semmibõl a mindeneken túlra?? ÁMEN




GloriaV